36. fejezet

-Gyere. - mondta Niall, miután bekopogtam az ajtón. Igazából én sem tudom miért kopogtam... - An! - rohant oda hozzám, majd megölelt. - Hol voltál? Mi történt? - kérdezte majd az arcomat fürkészte. Nem tudtam a szemébe nézni, ezért lehajtottam a fejem. Kezét az állam alá tette, majd megemelte azt, s nem bírtam elkerülni azt, hogy a  szemébe nézzek. - Anette, minden rendben?

- Beszélnünk kell. - mondtam majd elindultam az ágy felé. Niall követett, majd leült velem szembe. Megfogta kezeim, majd várt. Összeszedtem magam és elkezdtem.
- Niall... figyelj kimondom. Zayn megcsókolt. - mondtam lassan, majd szememből könnyek kezdtek el folyni. Niall engedte a kezem. Szemei nagyra nyíltak, s óriási csalódottságot tükröztek.

Felugrott az ágyról. Én utána ugrottam, majd megfogtam a kezét és magam felé fordítottam. - Akkor történt, mikor magam alatt voltam. De nekem nem jelentett semmit. Esküszöm. Csak baráti volt. Megbeszéltük Zaynnel is. Kérlek ne haragudj rám. - néztem mélyen a szemébe, mely könnyektől csillogott. Borzasztó volt így látni. Nem volta eléggé felkészülve erre...
- An kérlek menny ki. - mondta halkan. Nem kellett több, lassan bólintottam majd kezét utoljára megszorítva elindultam az ajtó felé. Miután kiléptem a szobából megindultam a vendégszoba felé.

Bementem és nem bírtam tovább. Eltört a mécses. Kitört belőlem a keserves zokogás, majd a földre rogytam. Borzasztó érzés volt így látni azt, aki számomra a világot jelenti. Elvonszoltam magam az ágyhoz, felmásztam majd összegörnyedtem... S elkezdtem gondolkozni....mindenen.
A Londonba költözésünk tényleg megváltoztatta az életemet. És most már ott tartunk, hogy az One Direction-nel lakok egy házban. Bár meglehet hogy nem sokáig. Én nem bírom ezt a fájdalmat. Lehet mindenkinek jobb lenne, ha inkább eltűnnék az életükből és visszamennék Magyarországra.

Még mindig keservesen sírtam, hajam arcomra tapadt, s összegörnyedve feküdtem az ágyon. Hirtelen valaki benyitott. Az ajtóban Harryt láttam. Nem számított arra, hogy van itt valaki. Ahogy meglátott rögtön odarohant hozzám. Arca ijedt volt.
- An jól vagy? Minden oké? Mi történt veled? - kérdezte, majd próbálta az arcomból kisöpörni a hajamat. Könnyekkel teltek meg szemeim mikor válaszra nyitottam a számat. Harry ujját ajkaimhoz nyomta, majd megszólalt. - Ne mondj semmit. Gyere, fürödj le. Hidd el jót fog tenni. - rám mosolygott, majd berohant a fürdőbe, s megengedte a vizet, a hangokból ítélve. Aztán visszajött, s segített felállni.
- Harry, nem kell velem foglalkoznod. - mondtam, mire csúnyán nézett rám.
- Dehogynem. - mondta. Nagyon jól esett, hogy segít nekem. Besegített a fürdőbe, majd mondta hogy várjak egy percet.

A pizsimmel kezében tért vissza, mire elmosolyodtam.
- Köszönök mindent Harry. - mondtam mire elmosolyodott majd megölelt.
- Bármikor. - suttogta, majd kiment a fürdőből. Én bezártam az ajtót, majd elterpeszkedtem a forró vízben. Igaza volt Harrynek, ez tényleg nagyon jól esett.

*

Kiléptem a fürdőből, s rögtön megindultam az ajtó felé. Aztán megtorpantam, s visszafordultam és a vendégszobában maradtam. Mit is gondoltam, majd visszamegyek Niallhez? .... Betakaróztam, s el is nyomott az álom.  Kopogásra keltem, majd kómásan ültem fel, mikor valaki belépett a szobába.