2012. november 1., csütörtök
21. fejezet
Egyszer már csinált ilyet, de az nagyon régen volt, mikor még Justin is itt lakott. Együtt voltunk vásárolni Niallel és mikor hazaértünk a bátyám elkezdett veszekedni, Niall pedig mondta hogy addig felviszi a ruháimat a szobámba. Aha.... Ugyan így találtam rá. Éppen az új ruháimba próbált belebújni.
- Nem vagy normális! - nevettem fel. - Egyébként nekem jobban állnak. - mondtam még mindig nevetve, majd hozzátettem. - Emlékszel, amikor vásárolni voltunk...
- És ugyanígy felvettem a ruháid, míg ti lent veszekedtetek a bátyáddal? Igen emlékszem. - röhögött fel, majd csalódottan vette tudomásul hogy nem jó rá a nadrágom.
- Annyira őrült vagy! De ezért is nagyon szeretlek! - mondtam neki, mire odajött s megcsókolt. Mikor kinyitottam a szemem, nem bírtam ki, s elnevettem magam. Mert még az én fölsőm rajta volt. És hát kicsit furán festett. - Vedd már le a fölsőm! - mondtam még mindig nevetve.
Niall monda hogy elmegy fürdeni mire én bólintottam majd bekapcsoltam a tv-t. Egyszer csak nyílik az ajtó és Gwen lépett be, ordított egyet majd óriásit vágódott.
- Gwen, te teljesen megőrültél? Ez mi volt? - kérdeztem kicsit idegesen a lányt, de ahogy felnevetett én sem bírtam. Önfeledten nevettem vele.
- Minden oké. Élek még. - mondta még mindig röhögve. Értetlenül néztem rá, mire folytatta. - Ööööööö..Namindeeegy. Itt vannak a fiúk?
- Nincsenek, miért? - kérdeztem kíváncsian majd kikapcsoltam a tv-t.
- Elküldtem őket dolgozni, de elfutottak.
- Csakis rád vall. - nevetek fel megint, mire Gwen gyanakodva méreget.
- Az is biztos. De hol lehetnek?
- A többi szobában. - mondtam ki a számomra ésszerű választ.
- Vagy itt. - nézett komolyan a szemembe majd hihetetlen gyorsasággal körbenézett a szobába, mindent átkutatva, felforgatva.
- Gwen, te mit csinálsz? Mindent szétszedsz! - mentem Gwen után, de ő gyorsabb volt.
- Csak kutatómunkát végzek. - mondta komolyan, mikor feladva visszaültem az ágyra, s onnan néztem őt, ahogy szétszedte a szobánkat.
- Köszönöm a lehetőséget, Mrs Horan, de nem találtam semmilyen egy irányba menő fiúkat! - szólalt meg, majd gyorsan kiiszkolt a szobából, mielőtt elkaphattam volna. - FIÚÚK! HÚZZATOK LE A KONYHÁBA, KÜLÖNBEN MEG LESZEK SÉRTVE! - ordított fel, mire elkapott a röhögőgörcs, amit egyszerűen nem bírtam abbahagyni. - Összetöritek a lelkemet! - tetette a sírást, majd visszajött hozzánk.
- Jó nagy rumlit hagytál. - mosolyogtam rá, utalva arra hogy TALÁN összepakolhatna. De nem csalódtam, nem vette az adást.
- Segíts megölni mindegyik fiút! - nézett rám kiskutya szemekkel. Ekkor Niall kilépett a fürdőből, gondolom nem számított vendégre mert egyszál törölközőbe volt. Én elmosolyodtam, ő pedig értetlenül nézett minket.
- Cuki vagy. - vigyorodott el Gwen majd Niallre kacsintott. Karon fogtam Gwen, majd kivezettem a szobából, mert ő nem zavartatta magát, meg sem mozdult. Ez mind rávall.
- FIÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚK! PAKOLJATOK EL LÉCCIVES! - ordítottam el magam. Pár másodperc múlva Liam kilépett a szobájából, magával húzva Hazzát, Louis-t és Zayn-t majd szomorú arccal elindultak le a földszintre. - Köszönöm! - bólintottam elégedetten, majd Gwenre kacsintottam. - Így kell ezt!
- Not bad. - mosolygott elégedetten Gwen majd lementünk a konyhába, megbizonyosodni arról hogy a fiúk tényleg pakolnak. Nagyot néztem mikor így volt. Azt hittem, hogy majd csak lemennek és végül nekünk kell elpakolni. De nem így történt. Liam irányítása alatt pakoltak, mikor Niall lépett be a helységbe
- Hát ti? - kérdezi nagy szemekkel, mire mind egyszerre mutatnak ránk. - Ahaaaa. - vigyorodik el, majd próbál kiosonni.
- Állj csak meg szépfiú! - mondja Gwen. - Te is beállhatsz nyugodtan. - Niall szomorúan bólint, majd beáll a többiekhez. Gwen feltartja a tenyerét, mire belecsapok és elégedetten bólogatok. Szép volt.
*
- Élsz még? - ordította be Niall mosolyogva. Hallottam a hangján.
- Igen. - ordítottam vissza, majd gyorsan elkezdtem mosakodni, s hajat mosni. Már 20 perce áztathattam magam a zuhanyzóban. Miután megvoltam mindennel kiléptem a fülkéből. A levegőt hidegnek éreztem, legszívesebben visszamentem volt a fülkébe. Ott mindig olyan jó meleg van.
Elvégeztem minden teendőt, majd kiléptem a fürdőből. Niall mosolyogva nézett végig rajtam, majd azt is végigkövette két gyönyörű szemével még bemásztam mellé az ágyba. Magához ölelt, majd hirtelen megszólalt.
- Hideg a hajad.
- Drágám ezt víznek hívják. - nevettem fel, majd felkötöttem a hajam. - Így megfelel? Bár biztos borzalmas, de sajnos itt nincs tükör.. Pedig lehetne. Bár nem biztos, hogy reggel szívesen nézegetném magam.. - gondolkoztam el, mire Niall közbeszólt.
- Tökéletes..s te is az vagy. - mondta komolyan a szemembe. - Nagyon szeretlek An!
- Én is téged! - mosolyodtam el, majd megcsókoltam. Mikor elváltunk adott egy puszit a homlokomra és jóéjt kívánt. Mosolyogva aludtam el. Boldog voltam s vagyok, mert tudom, hogy ő itt van nekem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése