56. fejezet

- Kislány, valami különleges legyen. - mosolyodott el mellettem Niall, majd átölelte a derekam. Ahogy hozzám ért elmosolyodtam, s biztos vagyok benne bele is pirultam.

- Mi már gondolkoztunk, bár úgy lenne fair, ha te döntenéd el, Anette. - mosolygott oldalasan Louis.

- Mondjuk lehet valami nagyon különleges is. - tette hozzá Gwen is, s ekkor esett le, hogy ők bizony megint azt játszák, hogy megpróbálják befolyásolni a másikat. Elmosolyodtam majd megráztam a fejem amolyan "hülyék vagytok" módon.

- Buksi? - szólalt meg hirtelen Harry, mire kérdőn ránéztem, majd megszólaltam.

- Ennél egyszerűbb nevet nem gondolhattál volna egy lány kutyának. Téged meg hívjunk mostantól Göndörkének? - bokszoltam szakad kezemmel vállba őt, mire sértődötten néz rám. Elmosolyodtam majd a figyelmet kérő Louis felé fordultam.

- Vagy lehetne Gina! - jelenti ki.

- Lehetne magyar neve is. - szólal meg hirtelen Gwen, mire kissé elképedek.

- De akkor mi nem tudnánk kimondani. Mondtam már, hogy az nehezebb, mint a kínai? - nézett fel rá Harry, mire egyik felem elmosolyodott mert igaza van, másik felem viszont még mindig sokkban volt.

- Ne mondd, hogy én nem próbáltam segíteni ezen.  -  válaszolt Gwen, majd rám pillantva észrevette a meglepődöttséget az arcomon.

- Nem is tudtad, hogy magyar vagyok, nemde? - nevetett fel.

- Sosem beszéltünk erről. - mosolyodtam el.

- Így van. Talán mert nem jött szóba.

- De akkor tudtunk volna magyarul beszélni! - kezdtem el mosolyogni, bár még mindig furcsálltam.

- Igen, úgy tudnánk dolgokat mondani, hogy a fiúk nem tudnák! -  vigyorodott el, s ekkor bizonyosodtam meg róla, hogy sokban hasonlítunk Gwennel. Mert ugyan erre gondoltam.

- Amúgy tényleg nem akarok belevágni a beszélgetésbe, de nem megyünk be a nappaliba? Itt állunk az előszobában. - nevetett fel Zayn.

- Már ha egy buszban lévő kis térséget így el lehet osztani. -  válaszolt Gwen, mire elmosolyodtam. Igaza van.

Ahogy leültünk a kanapéra, még mindig a névválasztással foglalatoskodtunk. Sokat beszélgettünk, s egyre csak feltűnt hogy Gwen és Louis komolyan kiakasztják egymást. Vicces volt nézni, de már engem idegesített. Fura.

Niall vállára hajtottam a fejem, aki ösztönösen áttette karját mögöttem, s magához húzott. A Kutyus átsétált Niall ölébe, s körözött egy kicsit majd letelepedett, pont úgy hogy kis arcocskájával engem vizslatott. Odahajoltam hozzá, még mindig a néven agyalva, mire megnyalta az orrom. Felnevettem, s Niall is kacagott.

Megsimította a hajam, s ekkor lettem arra figyelmes, hogy Louis eléggé dadogva válaszolt Zayn-nek. Találkozott a tekintetem Gwen-ével, akin látszott, hogy imádja az ilyen helyzeteket.

- Louis jól vagy? - kérdezte felnevetve Zayn.

- Persze, ja, nincs itthon répa? -  kérdezte vissza.

- Nem ez volt a téma, hanem a kutya, Louis. - szólalt meg Niall szemöldökét húzogatva.

- Tudom, éppen valami frappáns néven töröm az eszem, de a répa segít igazán a gondolkozásban. - mosolyodott el, majd kissé védekezően nézett körbe mindenkin.

- Sophie?  - ugrott fel Harry, mire kissé meglepődtem a lelkesedésen majd elgondolkoztam a néven.

- Nekem annyira nem jön be.  - dőlt hátra Zayn, majd kezét feje alá rakta.

- Nem illene hozzá. - vakargattam a kis állatka füle tövét, aki még mindig Niall ölében feküdt, s egyenletesen szuszogott.

- Melanie? - nézett rám Niall, s ekkor magába kerített az az érzés, s tudtam, hogy ez a név lesz a tökéletes.

- Tökéletes! - adtam egy puszit az arcára, mire ő elégedetten ütögette a vállát. Idióta.

- Tökre illik hozzá! - mosolyodott el Gwen is.

*

- Gyerekek, meddig kínozzátok még egymást? - kérdeztem most már eléggé kikelve magamból, mikor Gwen és Louis ismét elkezdték a kis játékukat.

- Igen, gyerekek, ha ennyire jól megvagytok, akkor már el is mehettek aludni, holnap koncert, nemdebár? - lépett be Will az ajtón, mire ösztönösen megpróbáltam eltakarni Melanie-t. Felálltunk, majd mindenki elindult a saját szobája felé, próbálva minket fedezni, sikertelenül.

- EZ MI?? - kérdezte harsongva, mire Louis és Gwen rögtön belerohantak a szobájukba. - Gwen! - ordított utánuk, gondolom tudta, hogy ez csak az ő eszébe juthatott.

Mi gyorsan bezárjuk az ajtót, majd lerogytunk az ágyra. Melanie rögtön felugrott, s elkezdte nyalogatni Niall arcát. Felnevettem, majd levettem a kisállatot barátom arcáról.

- Ezt csak nekem szabad Melanie! - fenyegetőztem az ujjammal mutogatva, mire Niall felnevetett. Ekkor kopogtak. Nialler felállt, majd kinyitotta az ajtót. Nem lepődtem meg, Will állt velem szemben.

- Umm szia Will. Meg tudom magyarázni. - kezdtem el szabadkozni, mire ő feltette a kezét.

- Engem nem zavar amíg takarítotok utána és hagy aludni. De Paul lehet nem így fog reagálni, főleg ha nincs semmije.

- Arra gondolsz amire én? - nézett rá Niall.

- Venni kell neki néhány cuccot. - mondta Will, s ekkor jöttem rá, hogy imádom ezt az embert. Szeretem, hogy így áll hozzá a dolgokhoz, s tudom is hogy miért. Mindenki volt fiatal. J - Na de tűnjetek a szemem elől! - mosolyodott el mire felnevettünk.

- Öltözz fel te is addig átviszem Melanie-t valakihez. - adtam egy puszit Niall arcára, majd elindultam a többiek szobája felé. Ahogy Gwenékhez értem a hangokból lejött, hogy jobb ha most őket nem zavarom, ezért bekopogtattam Liam-hez.

- Szia, zavarhatlak? Vagy is zavarhatunk? - dugtam be a fejem, mire Liam felnézett a laptopjából, s bólintott.

- Mit mondott Will? Idegesen ment a szobátok felé, de mosolyogva jött vissza. - mondta, majd mikor leültem mellé elkezdett Melanie-val játszani.

- Azt mondta, amíg gondoskodunk róla őt nem zavarja. - vigyorodtam el győztesen mire Liam is elmosolyodott.

- És miért jöttetek? - kérdezte rám nézve.

- Will javasolta, hogy vegyünk pár dolgot neki. Gondolok itt alomra, kajára meg általános dolgokra, és megszeretnélek kérni, persze ha ráérsz, hogy vigyáznál addig rá? Nem leszünk sokáig, tekintettel arra, hogy holnap koncert és ki kell pihenetek magatok.

- Nagyon szívesen vigyázok rá. Mennetek nyugodtan. - vette fel Melanie-t, mire elmosolyodtam.

- Köszönöm! - álltam fel, majd kiindultam, mire Liam megköszörülte a torkát.

- Nagyon jól áll ez a ruha. - mondta, mire kissé talán elpirultam.

- Köszönöm. - fordultam vissza, majd kiléptem az ajtón, ahol Niall pillantottam meg.

- Nem kéne átöltöznöm? - kérdeztem kissé aggódva. - Nem akarom tönkretenni.

- Te pont nem olyan vagy, aki tönkretenné. Gyönyörű vagy, nem veheted le. - mondta, mire felnevettem. Mellkasára tettem a tenyereim, majd lábujjhegyre állva megcsókoltam.

*

- Siessetek, holnap koncert! - ordított utánunk Will mikor kiléptünk a buszból.

- Oké! - ordított vissza Niall, mire furcsán néztem rá.

- Még csak 5 óra. - mondtam.

- Tudom. - kacagott fel jóízűen.

- Na merre megyünk? - kérdeztem majd szétnéztem az utcán.

- Nem tudom. - rántotta meg a vállát. Fogtunk egy taxit, majd elkezdtük magyarázni a söfőrnek, hogy mégis mit akarunk. Végül elindult, remélem jó helyre.