7. fejezet

Miután megettem a szendvicset felbaktattam a szobámba, ledobtam magam az ágyba és gondolkoztam. Mindenen. Az életem eddig szörnyű volt Magyarországon, és ahogy Londonba költöztem minden megváltozott.. Már a repülőn találkoztam egy (most már) igaz baráttal, aki  mellesleg Niall Horan, a híres fiúbanda, a One Direction ír szöszi énekese. Igaz Justin-nal megromlott a kapcsolatom, a szüleim pedig Magyarországon vannak még is úgy érzem ez eddigi életem legjobb időszaka. Talán mert ebből az igaz barátságból lehet szerelem lesz? Ki tudja?!
Jujj tényleg a banda… Niall még be sem mutatott a fiúknak. Talán szégyell? Remélem hogy nem... Hú, holnap megemlítem neki, és majd kiderül.
Miközben ezen gondolkoztam egyre álmosabb lettem… Mikor legközelebb felkeltem ugyan abban a pózban feküdtem az ágyon, ruhában és már tiszta sötét volt. Gyorsan előkutorásztam a telefonom. A hirtelen fény miatt be kellett csuknom a szemem. Mikor végre kitudtam nyitni egy nagy mosoly jelent meg az arcomon. A háttérképemen Niall és én voltunk. Imádom azt a képet! Gyorsan rápillantottam az időre. Hajnali 2 óra! Szép! Feltápászkodtam, bebattyogtam a fürdőbe, gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam. A hajmosást holnapra halasztottam, mert nem volt erőm még azt is megmosni. Gyorsan belebújtam a pizsimbe, és belebújtam az ágyba. A szememből nem ment ki az álmosság szóval könnyedén visszaaludtam.

Reggel, ami miután megnéztem a telefonomon 13 órakor volt, frissen keltem. És boldogan. Hiszen ma randizni megyek, álmaim pasijával, a kedvenc bandám énekesével és egy igaz baráttal. Lehet hogy nem lesz több mint barátság, a mi kapcsolatunk, de nem fogom bánni. Mert így is iszonyúan boldog vagyok.
Kikászálódtam az ágyból, majd jobban megnéztem a telefonom. 4 nem fogadott hívás. Húha... Úgy látszik jó mélyen aludtam. Na nézzük. Egyszer keresett anya és háromszor Niall. Miért hívhatott háromszor? Remélem nem történt semmi baj! Nem gondolkoztam, Niallt hívtam fel először. Nem is tudom, miért...de valahogy ez így reflexszerűen jött.
- Minden rendben? Miért nem vetted fel a telefont? Háromszor is hívtalak! - szólt bele Niall, köszönés nélkül.
- Na mivan hiányoztam? És amúgy semmi köszönés? Jól van megjegyeztem. - mondtam vigyorogva. Aztán átváltottam komolyabbra. - Történt valami?
- Hahaha vicces. - mondta. - Nem történt semmi, csak úgy hívtalak.
- Csak úgy.. háromszor.. Oké. - nevettem fel.
- Hát először nem vetted fel, gondoltam hogy nem hallod. Aztán mikor másodjára sem vetted fel, akkor már megijedtem, harmadjára meg már tiszta ideg voltam. Ezért nem is köszöntem, mert azt hittem baj van.
- Nincs semmi baj és cuki hogy így aggódsz értem. - mondtam nagy mosollyal arcomon. - Na de én megyek, este talizunk. Szia Niall.
- Okés, szia An.

Gyorsan rendbe szedtem magam. Lezuhanyoztam, hajat mostam, megszárítottam. Megmosakodtam, fogat mostam. Kajáltam, felöltöztem. Aztán megint fogat mostam. Gyorsan az órára néztem, ami már fél hetet mutatott. Úristen! Hihetetlen hogy ilyen gyorsan elment az idő! Gyorsan előkaptam azt a ruhát amit terveztem felvenni. Nem vagyok egy nagy szoknyás és nincs is ilyen kis alkalmi ruhám, mert mindig is lazán öltözködtem, és mivel későn keltem még esélyem sem volt elmenni venni valamit. Szóval egy fekete csőfarmert vettem fel, egy fehér elegánsabb felsővel, amire egy kis szürke zakót húztam, amihez a fekete magassarkúmat húztam fel. Sminkelni nem szoktam, szóval egy kis szempillaspirálnál többet nem tettem fel. A hajam hullámosan omlott a vállamra. Durva hogy már majdnem a hasamig ér... Sürgősen el kell mennem fodrászhoz!

Gondolataimban a csengő zavart meg. Gyorsan felkaptam a táskámat, amibe már előre belekészítettem a cuccokat, lerohantam a lépcsőn. Kinyitottam az ajtót.
És ott állt. Elakadt a lélegzetem. Ő sem volt annyira kiöltözve, szóval nem aggódtam a ruhám miatt. Féloldalasan mosolygott, ami borzalmasan jól állt neki. Egy sziával és két puszival köszöntött. Ahogy átnéztem a válla felett megláttam egy fekete kocsit.
- Nem is tudtam hogy van kocsid. - mondtam meglepetten. Hiszen mindig gyalog járt.
- Nem az enyém, hanem Harry-é. Kölcsönadta. - mosolygott, miközben odavezetett a kocsihoz. Kinyitotta az ajtót egy "Hölgyem!" megszólalással. Furán néztem rá, majd egyszerre nevettünk fel. Akár hogy is randira megyünk, mi nem vagyunk ilyenek. És ezt nem bánom.
- Ééééés - kezdtem el mondani. - hova megyünk?
- Ééééés, majd meglátod. - mondta.
- Na de miért nem mondod el? Gonosz manó! - vágtam rá. Rám nézett majd felnevetett.
- Azért mert itt vagyunk.
Kinéztem az ablakon és egy kis éttermecske mellett voltunk. Ilyen kis szolid, aranyos étterem. Ez egyébként így tök hülyén hangzik, nem hittem volna hogy valaha így fogok jellemezni egy éttermet.... Na mindegy.
Besétáltunk, Niall mondta hogy van egy asztal foglalása. A hölgy megmutatta az asztalt majd felvette a rendelést. Én bolognai spagettit kértem, ahogy Niall is.
Mielőtt kihozták nagyon jól elbeszélgettünk, konkrétan annyit nevettünk hogy tőlünk zengett az étterem. Niall azon nevetett amit én mondtam, én meg az ő nevetésén. Mert azt lehetetlen kibírni, úgy hogy nem nevetsz rajta.
A kaja egyébként isteni volt. Miután teli ettük magunkat megbeszéltük hogy nem megyünk moziba, hanem inkább elmegyünk hozzánk. Ott is tudunk filmet nézni, és ott el is alhatunk, nem kell fizetni és nem üldöznek rajongók. Mert mikor az étteremből kijöttünk megrohamoztak minket. Elég érdekes kérdéseket is feltettek, mint például, hogy járunk-e. Meglepődtem Niall reakcióján. Csak mosolygott. Vajon miért? Ez mit jelenthet?...
Kiosztotta az autogrammokat, visszaültünk a kocsiba és a megbeszéltekhez híven elmentünk hozzám. Pont jól jött, hogy Justin nincs itthon, mert így nem zavarhatott meg senki.

Miután bementünk a házba Niall bement a nappaliba, amíg én ledobtam a cuccom. Mikor én is bementem, nagyot csodálkoztam. A filmet már betette, a kanapét megcsinálta, kicsit átrendezte a nappalit, hogy elférjünk. Azta! Én ennyi idő alatt a filmet sem választottam volna ki.
Éppen a konyhába ment popcornt csinálni mikor utána szóltam.
- Nialler, most ettünk! Hogy tudsz te még.... - nem tudtam befejezni a mondatot, mert közbevágott.
- A filmhez kell popcorn! Pont! - mondta majd felnevettem. Nem normális!
- Felmegyek átöltözni, mindjárt jövök. - meg sem vártam a választ, felszaladtam a szobámba ledobtam a ruhám és gyorsan átvettem valaki kényelmesebbet.
- Mikor leértem Niall már a kanapén ült, és ütögette a mellette lévő helyet. Direkt a fotelbe ültem, majd mikor megláttam az arcát felnevettem.
- Te hülye, tényleg azt hitted, hogy nem ülök melléd? - mondtam miközben odaültem mellé.
- És még én vagyok a gonosz manó!
- Igen te vagy. - néztem fel rá mosolyogva, majd a vállára hajtottam a fejem. Niall elégedetten mosolygott majd elindította a filmet. Az elejére emlékszem többre nem. Elaludtam.
Mikor kinyitottam a szemem éppen a stáblista ment. Most is csak azért keltem fel, mert Niall mocorogni kezdett. Felpattantam majd ijedten néztem rá.
- Úristen! Ne haragudj, hogy elaludtam! Nem akartam, csak fáradt voltam... Á ez de gáz. - mondtam majd lerogytam a kanapéra.
- Héééj nyugi már! - közelebb jött és megfogta a kezem. - Nem gáz hogy elaludtál, én is bealudtam csak én előbb felkeltem. Egyébként meg lefényképeztelek és feltettem twitterre, szóval egálban vagyunk. - mosolygott.
- De gonosz vagy! - kezdtem el ütögetni, aztán egy jó nagyot ásítottam.
- Hú azt hittem bekapsz! - mondta nevetve. - Gyere mennyünk aludni! Itt alhatok, ugye? - nézett rám boci szemekkel. Így terveztem, szóval jól jött ki.
- Igen persze. - mosolyogtam rá.
Felhúzott a kanapéról, majd felráncigált az emeletre. Elküldött zuhanyozni. Rekord idő alatt, 5 perc alatt zuhanyoztam le és mostam fogat.
Mikor visszamentem Niall már az ágyamban feküdt. Értetlenül néztem rá, majd leesett hogy a földszinten is van egy fürdő. Okos! Bebújtam mellé az ágyba, gyorsan elnyomott az álom.

Reggel úgy keltem, hogy Niall mellkasán feküdtem. Még aludt. Ezt hallani lehetett az egyenletes szuszogásán. Gondoltam visszavágok a tegnapi miatt, ezért lefényképeztem miközben aludt. Igaz én nem tettem fel sehova....megtartottam magamnak. Ekkor eszembe jutott, a tegnapi kép és gyorsan felmentem twitterre. Muszáj volt megnéznem, hogy milyen lett az a kép...meg persze az is érdekelt, hogy írt-e valamit mellé.
Mikor megpillantottam a képet és a szöveget nagyot néztem, majd elmosolyodtam. Ez a szöveg állt a kép alatt. " Egy igazi angyal így alszik! Gyönyörű! " Ez borzasztó jól esett. És annak is örültem, hogy nem írta oda a nevem.  Megnéztem a kommenteket. Hát kaptam hideget, meleget is egyaránt. Mikor párat elolvasgattam feltűnt egy érdekes komment, amit Zayn írt. " Ki ez a szép csaj? Mindenképp be kell mutatnod nekünk!" Áhhh Zayn imádlak! A gondolataimban olvasol!
Niall elkezdett mozgolódni, szóval gyorsan elraktam a telefonom, ami egyébként 11 órát mutatott.
- Jó reggelt te kis ír manó! - mondtam Niallnak. - Hogy aludtál?
- Jól. Melletted mindig jól alszok. Amugy... - kezdte el.
- Éhes vagy! Tudom... megyek csinálok valami reggelit. - Mondtam majd felálltam az ágyból. Niall visszahúzott majd nyomott egy puszit a arcomra.
- Köszönöm!
- Nincs mit. - mosolyogtam rá. Gyorsan megcsináltam a reggelit, ami palacsinta volt. Falatozás közben beszélgettünk és szóba került a banda.
- És amúgy mikor ismerhetem meg a fiúkat? Még nem is találkoztam velük! Meg Zayn is írt valamit twitteren.. Bemutatsz nekik? Persze ha nem akarsz nem kell, csak...
- Persze hogy akarlak, csak nem tudtam, hogy te akarod-e. Na akkor ha felöltöztünk át is mehetünk hozzánk.
- Oki. Köszönöm! - mondtam boldogan majd megettem az utolsó palacsintát.
Ekkor felmentünk a szobámba. Én gyorsan előszedtem a ruhám és elfoglaltam a fenti fürdőt. Tökre izgatott lettem, hogy a fiúkhoz megyünk. Hiszen még is a rajongójuk vagyok! Gyorsan elvégeztem a teendőimet, majd ahogy láttam Niall is felöltözött már. Felkaptam a telefonom, majd elindultunk.
Talán mert kocsival voltunk, de úgy tűnt hogy nagyon gyorsan odaértünk. Talán 5 perc sem volt az út. Szóval így ért ide Niall mindig ilyen gyorsan! ÁHÁ!
Ahogy leparkoltunk kiugrottam az autóból. Tényleg nagyon izgatott voltam. A hát hatalmas volt és csodaszép. Ahogy beléptünk óriási felfordulás fogadott. A nappaliban ült Liam és Louis, éppem a tv-ben valami mesét néztek. Zayn a fürdőből jött ki és mikor meglátott nagyra nyíltak a szemei. Harry-t pedig nem láttam.
- Sziasztok fiúk! - lépett beljebb Niall, majd engem is magával rántott. - Ő itt Anette. - majd rám nézett. - Gondolom te tudod ki, ki. - suttogta.
Bólintottam majd mikor visszafordultam. Ekkor a fiúk már felsorakoztak előttem, kivéve Harry-t.
- Ő az! A képről! - mondta Zayn.
- Igen én vagyok. - mondtam majd bosszúsan Niallre néztem. Ő csak mosolygott. - Amúgy Anette. - mondtam majd megöleltem mindenkit . Gyorsan szóba elegyedtünk. Ezek tényleg olyan hülyék mint ahogy azt ilyen rajongói oldalakon írják. Beültünk a nappaliba, ahol folytattuk a beszélgetést. Majd mikor már fúrt a kíváncsiság, megkérdeztem.
- És Harry hol van?
- Fent van Gwen-nel. - mondták egyszerre.
- Ki az a Gwen? - vágtam értetlen fejet.
- Harry barátnője. - mondta Liam.  - Bár kicsit furcsák most közük a dolgok, de elvileg járnak. - tette hozzá egy vállrándítással.
Ekkor trappolásokat hallottunk. Harry és gondolom Gwen jöttek le a lépcsőn, szerintem feltűnt nekik, hogy nincs csend.
- Sziasztok! Anette vagyok! - mondtam egy mosoly kíséretében.
- Jajj, láttalak a twitteren. Most már legalább tudjuk, hogy Niall miért nincs sosem itthon. - mondta Harry majd Niallra kacsintott.
- Gwen! Örülök. - mondta a meglepően szép, KÉK hajú lány.
- Én is. - mosolyogtam rá.
Leültünk a nappaliba, ahol tovább beszélgettünk majd a fiúk kitalálták, hogy nézzünk valami filmet. Nekem nem volt kedvem filmezni, és ahogy láttam Gwen-nek sem, szóval kihívtam a konyhába és miközben megittunk egy-egy pohár narancslevet elkezdtem mondani az ötletem.
- Ahogy láttam neked sincs kedved filmezni.. - mondtam mire vadul bólogatni kezdett. - Arra gondoltam hogy már borzalmas a hajam és mivel mesélted, hogy nem rég váltottál át, gondolom ismersz itt valami jó szalont és elmehetnénk lenyírni a sörényem. - hadartam el egy szuszra.
- Benne vagyok. - mondta boldogan. - Mennyünk!
Gyorsan ledaráltuk a fiúknak, hogy mi van majd elindultunk. A séta nem tartott tovább 15 percnél, mikor megérkeztünk egy tök király fodrászüzlethez. Bementünk, majd míg Gwen elbeszélgetett a fodrásszal engem beültettem a székbe és neki álltak a hajamnak. Nem akartam nagy változást, csak egyszerűen vágják valami normális fazonra.

Mikor végeztek nagyot néztem. Borzasztó jó lett a hajam! Gwennek is tetszett, és miután kifizettem boldogan sétálunk vissza a fiúkhoz. Mikor beléptünk a házba az öt idióta éppen álltak fel, gondolom vége lett a filmnek. Mikor meglátták, hogy megjöttünk mind odarohantak, majd megdicsérték a hajam. Örültem, hogy nekik is tetszik. Ahogy ránéztünk az órára más késő volt ezért Gwennel összeütöttünk egy kis gofrit vacsira, majd miután megvacsoráztunk elvonultunk aludni.

Én Niall-el aludtam. Az ágyban fekve már majdnem elnyomott az álom, mikor Niall megszólalt.
- Ébren vagy még? - kérdezte. Odafordultam, majd bólintottam.
- Igen, miért?
- Nagyon élveztem a tegnapi és a mai napot is. Én szeretlek An és nem csak barátilag. Ez már nálam több. Nem tudom, hogy te mit érzel, de nem tudom magamban tartani. SZERETLEK, teljes szívemből.

Nem tudtam mit mondani. A szemeim megteltek könnyekkel. Szerelmet vallottak nekem. És egy olyan fiú akit imádok és én is szeretem. Úristen! Borzasztó boldog voltam.
Mivel nem szóltam egy szót se, Niall lehajtotta a fejét. Gondolom rosszat sejtett.
- Én is szeretlek! NAGYON! - ekkor felnézett majd egy nagy mosoly terült el az arcán.
- Akkor leszel a barátnőm? - kérdezte kicsit bizonytalanul.
- Igen! - mondtam boldogan a választ. Majd....megcsókolt. Életem legelső és legszebb csókját tőle kaptam.
- Szeretlek! - mondta.
- Én is téged! - válaszoltam, majd rádőltem mellkasára és elnyomott az álom.