11. fejezet

Már egy ideje visszaértünk a fiúkhoz. Nagyon jól fogadták, hogy ideköltözök, aminek nagyon örültem. Boldogan pakoltam el a cuccaim Niall szobájába. Felszabadított nekem egy szekrényt, amibe betudtam tenni a ruháim. Bár engem nem zavart volna, ha a bőröndbe van, ő ragaszkodott hozzá. Mikor végeztem, mondtam hogy kicsit kimegyek az erkélyre Gwenhez és a kakójához. Mert ők ketten elmentek romatikázni.   Éppen kifele tartottam, mikor nem tudtam elhinni mit láttam. Nagy szemekkel néztem az előttem csókolózó Gwenre és Louisra.
Nem tudtam hogy kéne reagálnom, ezért mikor megpillantottak, hátat fordítottam és elrohantam. Gwen utánam szólt, éreztem hogy valaki jön utánam, de nem foglalkoztam vele. Kirontottam a házból, -szerencsére a többiek nem látták - s elindultam a sötétségbe. Egyszer csak valaki megfogta a vállam és megállított. Ijedtemben sikoltottam egyet, majd mikor megláttam ki az megnyugodtam.
- Anette....figyelj ezt meg kell beszélnünk.
- Figyelj Gwen. Láttam amit láttam, nem fogom elmondani senkinek, ezt megígérem. Csak gondolkozz el. Hazza-n látszik, hogy teljes szívéből szeret téged. Nem tudom hogy te szereted-e őt, de nem érdemli meg, hogy ezt csináld vele! Látszik rajtatok Louissal hogy nem ez az első alkalom. Tisztázni kéne mi van köztetek. - mondtam komolyan a szemébe nézve.
Gwen lerogyott egy padra mellettünk és elkezdtek könnyek folyni a szeméből végig az arcán.
- Teljesen igazad van! Nem tudom mit érzek... Harry-t nagyon szeretem, de Louissal is több van köztünk mint barátság. Nem akarom egyikőjüket sem bántani... - felnézett rám, majd a szemembe nézett. - El kell mennem.
- Nem kell elmenned! Ne gondolj erre. Csak rendezd ezt a dolgot! - ekkor szorosan megöleltem. - Meg kell beszélned mind kettejükkel! Rám számíthatsz! Segítek!
- Köszönöm! - törölte meg a szemeit. Rámosolyogtam, majd felhúztam a padról.
- Gyere sétáljunk egyet. - mondtam. Nem érdekelt, hogy este van, hogy majd megfagyok. Úgy éreztem, most Gwennek szüksége van erre.

Sétáltunk. Nagyon sokat. Egyszer csak csörög Gwen telefonja. Ja igen, én nem hoztam. Harry volt. Felém nyújtotta. Elvettem tőle, majd benyomtam a zöld gombot.
- Igen? Anette vagyok. Szia Harry. Csak eljöttünk egyet sétálni, mert nem éreztem jól magam. Oké rendben, megyünk haza. Nem kell értünk jönnöd. 10 perc. Oké, szia.
- Haza kell mennünk. - mondom Gwennek, majd megszorítom a kezét. - Nem lesz semmi baj.
Bólint, majd elindultunk.

*

Mindenki a nappaliban volt. Örültek mikor megjöttünk, Niall megölelt majd a fejemre nyomott egy puszit.
- Minden oké?
- Igen. - néztem fel rá, majd megcsókoltam.
Louis feltűnően nézett. Rámosolyogtam és kacsintottam. Remélem érti az adást. Majd hogy oldjam a feszültséget felajánlottam hogy nézzünk meg egy filmet.
- Jó ötlet! - mondja Zayn. - Jöhet valami horror?
- Tőlem simán! - mondom majd a többiek felé nézek. - Horror?
- Oké! - mondja mindenki. Zayn betett valami filmet, mi pedig elhelyezkedtünk a nappaliba. Gwen még kicsit furcsa volt. Közte és Niall között ültem. Biztatóan rámosolyogtam a lányra, majd Niallre dőltem. A film alatt bealudtam, mozgolódásra keltem. Kómásan néztem fel, mire mindenki elkezdett nevetni.
- Vége? Min nevettek?
- Jó a hajad. - mondja Zayn.
- Most keltem fel, te idióta. - bokszolom vállba, mire ő feljajdul. - Megérdemelted. - mutatok rá, majd Niall felé fordultam.
- Vége?
- Igen édes. Gyere mennyünk aludni. - mondja majd felsegít. Annyit láttam, hogy Zayn és Liam  is elindult, viszont Gwen, Louis és Harry ott maradtak.
Biztatóan rákacsintottam a lányra, majd előrenéztem, mert megbotlottam a lépcsőben.
- Szerintem még alszik. - bök rám Zayn.
- Nem alszok te hülye! Csak sötét van. - ütök rá a kezére, mire felnevet.

Lezuhanyoztunk, majd lefeküdtünk. Én még beszéltem Niallhez, mikor arra lettem figyelmes hogy egyenletesen szuszog. Szóval elaludt. Megsimítottam az arcát, majd én is álomra hajtottam a fejem. Fhú, asszem hosszú napnak nézünk elébe holnap.